Ben

Sziasztok :) Sajnálom hogy ilyen régen nem írtam új részt megígérem hamarosan itt lesz. Addig is ő itt Ben aki majd kiderül hogy ki, de azt megígérhetem hogy eléggé összekavarja a dolgokat ;)

6.rész

                                                                     

Sziasztok :) Meghoztam a 6. részt is. Ne haragudjatok , hogy mindig ennyit kell várni rá. Jó olvasást! Pipálni és komizni ér. :)




Felpattantam és elszaladtam onnan. Egyenesen a lánymosdóba.



Leültem a fal mellé és írtam Rosának egy sms-t. Szerencsére egy perc múlva már ott is volt.
- Te jó ég! - nézett rám. Nem csoda. Az egész sminkem elkenődött és körülbelül úgy nézhettem ki, mint egy zombi. - Mi  történt? - kérdezte. Pityeregve elmeséltem neki, hogy mi történt.
- Szerinted normális vagyok? - kérdeztem.
- Csak szerelmes. - vigyorgott rám.
- De nem én nem lehetek szerelmes. Főleg nem Castielbe.
- Ó dehogynem.
- Jó de Castielnek csak egy barát vagyok.
- Ez nem igaz. Lehet, hogy csak meglepődött amikor megcsókoltad. Szerintem beszélj vele.
- Oké. Igazad van.
- De most szedd össze magad. Addig bemegyek órára és kimagyarázlak tanárnőnél. - bólintottam és elkezdtem lemosni az arcom.A táskámból elővettem a sminkcuccaim és kezdtem a valamit az arcommal. A végeredmény egész jó lett. Igaz , hogy kicsengettek mire kész lettem. Kimentem a mosdóból és mentem volna be az ajtón amikor Nathaniel az utamat állta.
- Emily! - szólt nekem
- Igen?
- A héten 4 első óráról hiányoztál ráadásul ma a harmadikról is de igazolást nem hoztál. Legkésőbb hétfőre legyen és szólj Castielnek is.
- Jó jövőhéten hozom. De miért én szóljak Castielnek? Ez a te feladatod lenne.
- Nem elég , hogy ilyen ruhákba jársz iskolába még a DÖK elnököt is felelősségre vonod? Nem tudom milyen volt az előző iskolád, de a miénk nem olyan. Megkértelek, hogy szólj Castielnek tedd meg és kész! - emelte fel a hangját Nathaniel.
- Mi bajod van dökös? - termett ott Castiel mellettem.
- Semmi. Hozz igazolást hétfőre és hagyd békén a húgomat.
- Te meg miről beszélsz? Mit akarnék én a húgodtól?
- Na vajon? - fintorgott Nathaniel. - Emily téged pedig első nap teljesen normálisnak gondoltalak. Most már olyan vagy mint Castiel.
- Zavar? - vigyorgott rá Castiel.
- Chh. Nem. - sziszegte Nathaniel és elment.
- Mondtam, hogy megtudom védeni magam. - néztem Castielre.
- Jó most nem erről szeretnék beszélni veled. - nézett a szemembe.
- Emily! - jött oda hozzánk Alexy és Armin
- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva.
- Mondd, hogy eljössz ma velem vásárolni, mert Armin nem akar. Pedig olyan szép ruhákat választok neki. Nem is értem miért nem jön. - vágott szomorú fejet hirtelen.
- Igen Emily szerintem is menj vele, mert nagyon szomorú lesz. - bólogatott hevesen mellette Armin
- Jól van oké. Elmegyek.  Úgy is rég voltam már. - mosolyogtam.
- Tényleg rég. - fintorgott Castiel. - Pár napja.
- Te nem tudod az milyen sok időnek számít. - nézett rá mérgesen Alexy. - Azóta legalább három fajta új ruha van a butikban amit sürgősen fel kell próbálnunk. - mosolygott. - Jöhetnél te is Castiel.
- Aha majd ha piros hó esik. - forgatta meg a szemeit.
- Pirosról jut eszembe. A vörös haj ma már nem menő. Most a kék hódít. - mondta ezt ártatlan mosollyal.
- Nem igazán vagyok kíváncsi a véleményedre inkább foglalkozz a tesóddal.
Megbeszéltük Alexyvel, hogy mikor és hol találkozunk és ment mindenki a maga dolgára. Én például Castiellel az osztályba. Az óráknak nem sokára vége lett és én pedig mentem Alexyvel vásárolni.
A közeli butikba mentünk. Éppen Alexy nézett magának egy új felsőt amikor Rosa jött oda hozzánk.
- Sziasztok. - köszönt boldogan.
- Szia. - ölelte meg azonnal Alexy
- Szia - köszöntem mosolyogva.
- Emily az előbb láttam egy ruhát ami nagyon illik hozzád. Muszáj felpróbálnod! - mondta Rosa
- Mutasd az utat - néztem rá aztán mindketten elnevettük magunkat. Megmutatta a ruhát ami tényleg nagyon tetszett.
- Na milyen? - vigyorgott.
- Ez gyönyörű! Tuti, hogy tetszene... - de nem fejeztem be a mondatot. Nem akartam, hogy Alexy megtudja. Még nem.
- Igen biztos. - bólogatott Rosa. - Gyerünk próbáld fel! - tuszkolt be a próbafülkébe.
Gyorsan felkaptam magamra a ruhát de amikor elhúztam a függönyt a keresztanyukám is ott állt.
- Hát te meg? - néztem rá furán.
- Hű de szép vagy. - nézett végig rajtam. Rosa és Alexy egyetértően mosolyogtak.
- Köszi! De hogy-hogy itt vagy?
- Valaki szeretne veled beszélni. Hiába akartam elküldeni a ház elől azt mondta megvár.
- Ki az? - néztem rá kérdőn
- Nem tudom nem ismerem. - vonta meg a vállát. - Azt mondta egy régi barátod. Valami Bennett vagy Bennie. Nem tudom pontosan. De ilyesmi neve van.
- Ben? Ő meg mit keres itt?....

5. rész

Sziasztok! :) Tudom , hogy későn hoztam a részt , de sajnos nem nagyon volt időm megírni . Msot sikerült , szóval jó olvasást :) Remélem tetszeni fog :)




Megágyaztam mindkettőnknek és 11 óra körül lefeküdtünk aludni 
Reggel mikor felkeltem egy óriásit sikítottam. Hogy miért? Mert megszoktam , hogy egyedül ébredek, de most Castiel is itt volt akiről teljesen megfeledkeztem. Ő csak morgott egyet és megfordult. Illetve csak fordult volna , mivel túl nagy lendületet vett és legurult az ágyról.Természetesen abban a pillanatban kitört belőlem a nevetés. Keresztanya pár másodperc múlva bejött és megkérdezte , hogy mi történt. Gondolom hallotta a koppanást , de én csak nevettem , Castiel meg szerintem visszaaludt a földön.Keresztanya nézett egy darabig aztán csak annyit mondott "Tinik" és kiment.
Odamentem Castielhez és próbáltam felébreszteni de nem ment. Nem tudom , hogy ilyen jól játssza azt , hogy még nem ébredt fel vagy ennyire mélyen alszik.Kimentem a fürdőszobába töltöttem egy pohár vizet és ráborítottam a Vöröskére aki azonnal felkelt.
- Ááá! Normális vagy? - háborodott fel a Vörös
- Nem-nevettem-De ezt te is tudod
- Elviseltem , hogy reggel sikoltozol ,nevetsz és még az ágyról is lelöksz , de nem gondoltam , hogy meg is fürdetsz .
- Héé nem is én löktelek le.
- Persze , persze.. Hány óra?
- 8:15 miért?
- Mondd , hogy szombat van.
- Ööö... Ne már megint elkéstem-nyafogtam
- Készülj!Addig hazamegyek és felveszek valamit
- Oké.Siess!
- Te siess nekem ez 2 perc
- Jól van menj már-mondtam és közben kutakodtam a szekrényemben , hogy mit vegyek fel.
- Chh ezek után csak így elküldesz? - vigyorgott. Erre cssak elnevettem magam ő pedig elindult.Gyorsan felöltöztem. Egy fekete pulcsit és egy fekete nadrágot választottam fekete tornacipővel.Nem valami boldog színek.Pedig én az voltam.Nagyon is.

Lementem és már készen vártam Castielt aki 1 perc múlva már ott is volt. Ketten indultunk el a suliba.Kicsengőre odaértünk és elváltak az útjaink. Ő Lisanderhez ment , aki az udvaron írogatott  a füzetébe én meg elindultam megkeresni Rosa-ékat . Az osztályba meg is találtam őket. Leraktam a táskám és felültem a padra hozzájuk.
-Megjött a mindig késő barátnőnk. -nevettek
- Hol jártál? - kérdezte Iris
-Egy kicsit elaludtunk Castiellel. - vontam meg a vállam
- Várj , várj , várj Castiellel? - nézett rám kérdőn Roslya .Ekkor rájöttem , hogy lehet ezt nem kellett volna.Szeretem Rosa-t , de mindent túl gondol
- Együtt vagytok? - kérdezte félénken Viola
- Nem dehogy!Csak tegnap esett az eső és nem akartam , hogy megfázzon.
- És egy ágyban aludtatok? - kérdezte vigyorogva Rosa
- Igen , de ez nem jelent semmit.
- Hát nem is - jött oda a 3 grácia . Amber és a barátnői
- Hallgatózol? Csak nem érdekel amit beszélünk? A múltkor még unalmasnak hívtál - vigyorogtam gúnyosan.
- Chh . Na ne hidd azt hogy Castiel valaha is a tiéd lesz. Ő az enyém. - nézett rám és a szemei szikrát szórtak.
- Tényleg Amber? És nem gondolod , hogy ebbe nekem is bele kellene egyeznem? - ölelt át vigyorogva Vöröske
- Ööö.. izé. én .. nem..nem..úgy értettem.. -dadogott
- Hát persze , hogy nem. Ja és még valami. Hagyd békén Emily-t . Nem szoktam lányokat bántani de ebben az esetben kivételt tehetek- mosolygott rá nem túl kedvesen. Amber és a barátnői gyorsan elsiettek onnan.
- Köszönöm , de nem kellett volna. Megtudom védeni magam.
- Hát nem úgy nézett ki.. Majd egyszer megtanítom hogy kell - vigyorgott.Megfogta a gitárját és kiment.
- Hű - szólalt meg elsőként Iris
- Tuti szeret - vigyorgott Rosa
- Ajj már. - néztem rá. Mikor becsengettek leültem a helyemre ahol Castiel is megjelent és helyet foglalt.A következő szünetet vele töltöttem.
- Megtanítasz játszani rajta valamit? -böktem a hangszere felé-
- Persze .Gyere. - fogta meg a kezem és az ölébe húzott.A kezemet a megfelelő húrokra rakta és elkezdte velem a dalt. Én pedig nem tudom miért , de valamiért megszerettem volna csókolni. Én hülye megtettem.Hátrafordultam és megcsókoltam , de ő nem csókolt vissza.Nem tudom , hogy azért , mert meglepődött vagy , mert nem akart én felpattantam és elszaladtam onnan. Egyenesen a lánymosdóba.

4.rész

Sziasztok :) Tudom nagyon rég volt már rész , de most meghoztam. :) Ha valaki még olvassa ennyi idő után a történetet az örülhet , mert holnap valószínű felrakom az 5. részt :) Nem húzom az időtöket jó olvasást :) Pipálni és komizni ér :P 



Reggel szerencsére időben felkeltem és nyugodtan eltudtam készülni . Ma reggel elég hideg volt , ezért melegebb ruhákat választottam. A hajamat összefogtam és már kész is voltam.

Éppen raktam volna el a telefonom amikor az megszólalt, Ránéztem a kijelzőre , de csak egy telefonszám volt rajta. Felvettem
-Igen?
- Szia Castiel vagyok.
- Castiel? Én nem ismerek semmi Castielt.-Gondoltam szórakozok egy kicsit.
- Ez nem jött be jó kislány - nevette el magát.- Felismerem a hangodat.
- Ohh! Pedig azt hittem igen - vágtam "szomorú" fejet , bár ő ezt nem láthatta.
- Kész vagy? Gondoltam felhívlak hogy ne aludj el megint
- Kész , de honnan van meg a számom?
- Rosalya-tól
- Megölöm- motyogtam
- Nem tetszik valami? - kérdezte és szinte magam előtt láttam ahogy vigyorog
- Minden tetszik.
- Oké . 10 perc és ott vagyok.-mondta és letette. Elmentettem a számát és természetesen nem Castielt írtam be a nevének hanem Vöröskét. Mert miért ne? Elraktam a telefonom és lementem. Bedobtam a tízóraim a táskába és kimentem az előszobába felhúzni a cipőm. Pár perc múlva Castiel csengetett és keresztanyukám nyitotta ki az ajtót (sajnos) . Még mielőtt mondhatott volna valamit ott termettem mellette. De ez nem előzte meg azt , hogy megszólaljon. Ami nem lett volna baj , hogyha köszönni készült volna.
-Te Castiel vagy igaz?
- Öö.. Igen miért?
- Ja csak tudni akartam hogy érted van -e úgy oda Emily
- Keresztanya!
- Jól van na csöndben maradtam. Sziasztok. - köszönt el és bezárta az ajtót
- Te jó ég! .. Castiel én annyira sajnálom.
- Szóval bejövök neked.
- Nem. Dehogyis. Nekem te? - nevettem el magam kínomban. - Nem. Pont te? Dehogyis . Mármint nem nézel ki rosszul csak..
- Szóval nem nézek ki rosszul? -vigyorgott
- Ne forgasd ki a szavaimat!
- De te mondtad
- Inkább menjünk
- Oké
*Pár perc múlva*
- Ne vigyorogj már!
- Minden okom megvan rá hogy vigyorogjak , mert minden csajnak bejövök
- Ezt kétlem mert pl. nekem nem jössz be. Keresztanya csak túlzásokba esik néha. Szerinte az , hogy kétszer hazakísértél  már azt jelenti járni fogunk.Szóval ne higgy neki.
- Hát oké - egyezett bele a dolgokba , de már a sulinál voltunk
Mikor beléptünk a kapun Ken állta utunkat . Legalábbis az enyémet.
-Emily - szólt nekem sírva . - Apukám elküldött egy katonai suliba , mert Amber és a barátnő bántottak
-Mi? Azok kik?
- Még nem láttad őket? Mind1 is hoztam neked valamit. - Keresgélt egy kicsit a táskájában és kivett belőle egy plüssmacit , mire a mellettem álló Vöröskéből kitört a röhögés. Kicsit megütöttem a vállát , hogy maradjon csendbe .
- Sajnos most mennem kell. Szia Emily remélem még találkozunk. - Megölelt és elment. A macit elraktam a táskámba és bementem az osztályba.
- Minek kellett Castielnek a telefonszámod? -támadott le rögtön Rosa
- Hogy felkeltsen , mert elakart kísérni suliba.
- Ááá - síkított fel mire mindenki idenézett.
- Rosa halkabban
- Bocsi, bocsi . Szóval elkísért?
- Igen .
- És mi történt út közben?
- Semmi .. Próbáltam kimagyarázni magam.
- Miről?
Elmeséltem az egész reggelemet Rosalyanak és becsengettek.
Az órák hamar elteltek ezért elindultam haza.Azt hittem megfagyok útközben. Annyira fújt a szél  csodálom , hogy nem vitt el.
- Héé várj már meg. - Kiabált utánam valaki. Megálltam és pár másodperc múlva Castiel jelent meg mellettem
- Egész nap nem láttalak hol voltál?
- Itt - ott . Nem megyünk el sétálni?
- Ilyen időben? Majd megfagyok. Esetleg azután hogy felvettem otthon valamit.
- Nagyon fázol?
- Eléggé de már 2 utca és otthon vagyunk.
A Vöröske levette a fekete kabátját és ideadta nekem.
- Vedd vissza - mondtam neki .
- Nem veszem.
- De igen rajtam van pulóver te meg egy szál pólóban mászkálsz mellettem.. Vedd vissza
- Nem fogom.
- Akkor ne vedd vissza , de megfogsz fázni.
- Most nagyon megijedtem. - nevette el magát. Mire az utcánk végére értünk elkezdett szakadni az eső. A házunkhoz érve berántottam magammal a házba Castielt , mert magától nem akart jönni .
- Itt maradsz addig míg eláll az eső oké?
- Oké -egyezett bele
Levettük a cipőnket és bementünk .
- Nem áztál el nagyon? -jött keresztanya az előszobába - vagyis nem áztatok el nagyon? - helyesbített
- Annyira nem .  - válaszolt Castiel
- Rendben menjetek öltözzetek át .
- Oké
Felmentünk Castiellel és elkezdtem keresgélni a szekrényemben . Végül találtam egy bő pólót. Csak annyi baj volt vele hogy rózsaszínű árnyalatot kapott , mert keresztanya összemosta a pulcsimmal .
- Ezt nem veszem fel. - tiltakozott a vörös.
- De megfogsz fázni .
Nem baj. Akkor inkább így leszek. - mondta és levette a pólóját. Egy pillanatra teljesen lefagytam , aztán észbe kaptam és odadobtam a pólót
- Vedd fel.
- Nem tetszik amit látsz? - vigyorgott
 Erre nem válaszoltam csak bementem a fürdőszobába átöltözni.Mire kimentem Castiel már felvette a pólót és az ágyamon feküdt.
- Nem vagy éhes? -kérdeztem
- Nem
Lementem a konyhába és csináltam 2 forró kakaót. Felvittem a szobába és odaadtam Vöröskének. Elkezdtünk beszélgetni és a kakaó szép lassan elfogyott.
-Hol szeretnél aludni? A nappaliban vagy itt?
- Nekem mind1
- Nekem is
-Akkor itt
Megágyaztam mindkettőnknek és 11 óra körül lefeküdtünk aludni

3.rész

Másnap reggel a csengőnkre ébredtem.Ki lehet az ilyen korán?Nem nagyon foglalkoztam vele , úgy gondoltam , hogy majd keresztanya kinyitja.Pár perccel később kopogtak az ajtómon.
-Gyere-szólaltam meg
Az ajtón Castiel nyitott be.
-Hát te?-kérdeztem
-Mondtam , hogy elkísérlek , hogy ne késs el.
-Miért?Már ennyi az idő?
-Fél nyolc van.Már azt hittem kész vagy
Nem válaszoltam , csak kipattantam az ágyból és a fürdőszobába mentem.Gyorsan lezuhanyoztam,fogat mostam és megfésülködtem.Kiszaladtam a fürdőszobába és akkor jöttem rá , hogy Castiel előtt állok egy szál törölközőben.A szekrényemből kiszedtem pár ruhát (a szokásosnál sokkal gyorsabban) és visszaszaladtam a fürdőbe.Castiel természetesen végig rajtam tartotta a szemét.Mikor felöltöztem a szobámba mentem ahol Cas a telefonját nyomkodta.

-Kész vagy?-kérdezte
-Igen mehetünk.
Elindultunk a suliba.Nem siettünk , mert tudtuk , hogy az első óra felére érnék csak be és annak semmi értelme sincs.Szóval mikor megérkeztünk az udvaron maradtunk és leültünk egy fához.Párperc múlva kicsengettek és mindketten mentünk a dolgunkra.Én az osztályba mentem lerakni a táskámat , de Rosaba ütköztem.
-Szia!Bocsi csak siettem.
-Szia!Semmi baj.Miért nem voltál első órán?Na , de mindegy is gyere a lépcsőházba ott vannak a többiek is.
-Oké csak lerakom a táskám.
Rosalya bólintott és visszament a lépcsőházba.Leraktam a táskám és én is oda mentem.
Ott mindenki a lépcsőn ült 

Én is leültem Rosa mellé aki rögtön kérdezgetni kezdett.
-Miért nem voltál első órán?
-Elaludtam.
-Castiel is?
-Nem , ő nem.
-Akkor te se?
-Ajj Rosa.-sóhajtottam és elmeséltem neki az egész reggelemet.
-Te meg Castiel?-mosolygott Iris
-Semmi ilyesmiről nincs szó.Váltsunk inkább témát
-Oké.Jössz ma vásárolni?-kérdezte Rosa
-Persze.Ki jön még?-néztem körbe a társaságon.
-Én nem tudok.-szólalt meg Viola.Nem nagyon beszédes lány
-És én sem-értett egyet vele Iris
-Akkor ketten megyünk?-néztem a mellettem ülő lányra.
-Igen-bólogatott-Cseréljünk telefonszámot , mert lehet közbejön neked is valami.Lehet Castiel elhív valahova.-vigyorgott
-Már megint itt tartunk?Oké cseréljünk.-de mikor ezt kimondtam becsengettek.Mindannyian bementünk órára és szünetben számot cseréltünk.Az órák hamar elteltek és kimentem az udvarra , hogy induljak haza.Egyszer még körbenéztem , de Castiel sehol sem volt.Az órákon sem volt bent és most sincs itt.Biztos ellógta a napot , nála ez nem meglepő.Elindultam haza otthon átöltöztem egy kicsit kényelmesebb ruhába és felkötöttem a hajam,

1-2 óra múlva Rosalya jött be az ajtómon
-Még nem készültél el?
-Úgy nézek ki?-nevettem fel
-Na siess , mert még nagyon sok dolgunk van.
Bementem a fürdőszobába és felvettem a kikészített ruháimat.A hajamat kiengedtem és megfésültem.

Elindultunk vásárolni.Bejártunk 6 boltot és több mint 5-5 szatyorral ültünk be egy falatozóba.Leadtuk a rendeléseket , megettük és hazaindultunk.Egy darabig együtt mentünk aztán elváltak útjaink. Otthon megmutattam keresztanyának miket vettem és lefeküdtem aludni.


Emily ruhái:

Itt a 3. rész :) Remélem tetszett.Pipálni és komizni ér :)

2. rész

Reggel szerencsére sikerült időben felkelnem ezért nyugisan kezdtem el készülődni.Kikászálódtam az ágyból,lezuhanyoztam,megfésülködtem,kis sminket is raktam fel és eljutottam a ruhákig.Na , de mit vegyek fel?Nézelődtem a szekrénybe (talán kicsit tovább , mint kellett volna) és felöltöztem.

Ránéztem az órára.Úgy látszik túl nyugodt voltam.7:36 Kirontottam a szobából és leszaladtam a konyhába.Keresztanya ott ült az asztalnál és kávézott.
-Már azt hittem le sem jössz
-Ajj!Miért nem szóltál , hogy késésben vagyok?
-Azt hittem tudod.Már 6 órakor hallottam , hogy fent vagy
Erre nem válaszoltam.Bedobtam a tízóraim a táskámba és rohantam.Ismét.
Pont csengetésre értem be ,így találkoztam a történelemtanárral a folyosón aki  hozzánk jött.Vele együtt mentem be az osztályba és leültem Castiel mellé
-Már megint elkéstél.-suttogta
-Nem igaz.Becsengetésre itt voltam.
-Aha , persze
-Komolyan mondom.Akkor léptem be a kapun amikor csengettek.
-Jól van , jól van , elhiszem-nevetett fel halkan
-Emily!Nem elég , hogy késik , még a padtársát is szórakoztatja.Örüljön , hogy nem írtam be késést és maradjon csendben.-szólt rám Mr. Faraize
-Elnézést.-az óra további részében csendben maradtam és a füzetembe rajzolgattam.
Óra végén az udvarra akartam menni de Ken állta az utamat.
-Hát te?
-Emily!Nem csodálatos , hogy ugyanabba a suliba járunk
-Ööö...izéé hát persze , az
-Én is örülök-vigyorgott és megölelt.
-Ken , engedj el!-mondtam először szépen.Nem akartam bántani.Persze erre nem reagált semmit.
-Ken , engedj el!-most már sokkal hangosabban mondtam a kelleténél.Megrúgjam? Áhh nem.Szeret engem , nem tehetek ilyet vele , így is elég , hogy minden héten elutasítom.
-Engedd el.-mondta hirtelen egy mélyebb hang mire mindketten odakaptuk a fejünket.Ken a sokktól , hogy hozzá szólt Castiel , még mindig szorított talán még jobban is.Tudom , hogy fél Castieltől.Teljesen biztos vagyok benne.A másik sulinkba is félt majdnem minden fiútól aki erősebbnek látszott nála.
-Azt mondtam engedd el.-mondta a vöröske még mindig tök nyugodtan
-P-pe-persze s-sa-sajnálom.-mondta és elfutott
-Azt hittem, hogy egy nyomi nem fog ki rajtad
-Nem is , csak nem akartam bántani.
-De láttad , hogyha kéred se enged el
-Tudom , de Ken szerelmes belém
-És te is belé?-kerekedett el a vöröske szeme , mire akaratlanul is felnevettem.
-Dehogy is!Csak nem akartam még jobban megbántani.Így is minden héten elutasítom.
-De hát ő csak mától jár ide
-Igen , de óvodától ismerjük egymást mert anyukám és Ken anyukája barátnők voltak.
A beszélgetésünket a csengő zavarta meg így elindultunk a termünk felé.Az órák elteltek én meg indultam volna haza amikor Castiel megállított
-Nem jössz el a próbánkra?-kérdezte
-Milyen próbátokra?És kivel próbálsz?
-Lysander és én egy bandában játszunk és megnézhetnéd.Persze csak ha van kedved.
-Mehetünk.-mondtam mosolyogva
Castiel megfogta a csuklóm és maga után kezdett húzni.Miért szeret ez mindig magával vonszolni a csuklómnál fogva? Na mindegy . Útközben találkoztunk Lysanderrel aki kiderült , hogy az osztálytársunk Lysander szóval látásból őt is ismerem.Aztán mentünk tovább.Bekanyarodtunk az utcánkba
-Hova megyünk?-kérdeztem , de egyikőjük sem válaszolt.Megálltunk egy nagy ház előtt.Kívülről szép volt , ezért gondoltam , hogy belülről is az.
-Hol vagyunk?-kérdeztem
-Nálam.-vigyorgott Castiel
-Te itt laksz?
-Miért nem tetszik?
-De igen csak én 5 házzal arrébb lakok.-mutattam a fehér házra
-Tényleg nem mondod?Tegnap is jártam ott.-nevetett fel
-Ja tényleg.-nevettem fel én is és egy kicsit el is pirultam
-Akkor reggel majd felébresztelek időben ne késs el mindig-mondta.Ez célzás volt arra , hogy reggel elfog kísérni a suliba?
-Nem szoktam mindig elkésni.
-De , elszoktál-válaszolt most már Lysander is
-Jól van néha tényleg elkésem
-Mindig.-vágta rá a két fiú egyszerre.
-Oké , oké elég lesz
Bementünk a házba.Tipikus Castiel lakás.Az egész házban az ő parfümjét lehetett érezni (nagyon jó illata van) és a bútorok , a fal színe is Castieles volt. Előszedték a hangszerek és elkezdték a próbát én meg csak hallgattam.Nagyon jók , mindketten tudnak gitározni és énekelni is.Megtudtam , hogy Lysander szokta írni a dalokat és , hogy Castiel zenésíti meg őket.
-Emily te tudsz játszani valamilyen hangszeren?
-Nem , de keresztanyukám szerint nagyon jól éneklek.
-Nem énekelsz valamit?
-Nem nagyon szeretek mások előtt énekelni.-néztem le a cipőmre
-Pedig gitároznék neked hozzá.-mosolygott Castiel
-Eléneklem veled a dalt , ha úgy könnyebb-szólalt meg ismét Lysander
-Megtennétek? - kérdeztem
-Persze.-bólintottak mindketten.
-Na jó éneklek - mondtam mire lepacsiztak.Megbeszéltük , hogy mit ismerünk mindhárman és kezdhettük is.
Castiel elkezdte pengetni a húrokat , én és Lysander meg énekelni kezdtünk.Annyira belefeledkeztem a dalba , hogy Lysander már nem is énekelt velem , hanem inkább felvette a gitárját és a Vörössel együtt gitározott.Mikor vége lett a dalnak akkor vettem csak észre , hogy nem énekelt velem.
-Tényleg jól énekelsz.-ismerte be Lysander , Castiel pedig elismerően bólintott.
-Köszönöm, de most már mennem kell keresztanya biztos aggódik.Sziasztok-Felkaptam a táskám és indultam volna , amikor a Vöröske utánam szólt:
-Várj hazakísérlek
- Semmi szükség rá.Itt lakok egy köpésre .
-Tudom , de attól még hazakísérlek.
-De..
-Nincs semmi de.
-Hát oké , akkor menjünk. 
Elindultunk haza.Persze az út körülbelül 2 perc volt ha nem kevesebb.
-Köszönöm ezt a mai napot és azt is , hogy elkísértél
-Szívesen máskor is.-villantott egy féloldalas mosolyt.
-Hát akkor szia.
-Szia.-köszönt és elindult visszafelé.
Már félúton járt amikor visszanézett és én még mindig őt néztem az ajtóban.
-Mi van ma este kint alszol?-szólt vissza mosolyogva
Én csak elnevettem magam, integettem neki és bementem a házba
-Már megint a vörös hajú fiú?-kíváncsiskodott köszönésképpen keresztanyu
-Honnan veszed?
-Láttam-mondta.Hoppá.
-Ohh! Igen ő volt.
-Még mindig csak barát?
-Hát persze Castiel amúgy se akarna tőlem semmit.
-Szóval Castielnek hívják a vöröskét.Majd 1 hónap múlva is egy barát lesz?
-Igen
-Jó akkor 2 hét múlva ismét megkérdezem.
-Akkor is barát lesz
-Értem én , na gyere enni.
Miután megvacsoráztam , felmentem a szobámba lekapartam a házit és elaludtam

Ennyi lenne a második fejezet remélem tetszett :) Pipálni és komizni ér :))

1. rész

Egész éjszaka semmit nem aludtam.Hajnalban 5 óra körül sikerült 2 órát körülbelül.Magamtól felkeltem még az órám csörgése előtt , ezért megnéztem hány óra és nem hittem a szememnek 7:15
-Úristen-kiáltottam fel.Kipattantam az ágyból , besiettem a fürdőszobába.Gyorsan lezuhanyoztam , megfésülködtem és egy kis sminket is raktam fel , de tényleg nem sokat , sose szerettem azokat a lányokat akik 6 kiló vakolattal mászkálnak a fejükön na de mindegy.Visszamentem a szobámba és felöltöztem . Tipikus olyan "első nap az új suliban fogalmam sincs mit vegyek fel " fejjel keresgéltem a szekrényemben mígnem meglettek a megfelelő ruhák . Egy rózsaszín felsőt vettem fel , fekete csőnadrággal , egy fekete topánkával , csillaggal a hajamban.

Leszaladtam a lépcsőn és a hűtőn egy kis papír volt egy üzenettel:


                        "Emily! Ma kicsit korábban  kellett bemennem dolgozni sajnálom.
                         Sok sikert az iskolához , a tízóraid a hűtőben találod.
                                                                                      Puszi: Keresztanya "  


Akkor ezért nem keltett fel.Kivettem a hűtőből a tízóraim és bedobtam a táskámba , majd elindultam a suliba .Szerencsére pont sikerült beérnem mire csengettek , szóval épp rohantam be az osztályba amikor nekiütköztem valaminek ... azaz valakinek.
-Héé!Vigyázhatnál jobban is-szólt rám  idegesen egy vörös hajú srác.
-Ohh.Bocsi , csak nagyon sietek , mert becsengettek és nem szeretnék elkésni
-Ááh!Szóval egy jó kislánnyal állok szemben.-vigyorodott el
-Nem vagyok jó kislány , csak nem szeretek késni-magyaráztam ki magam , bár fogalmam sincs , hogy minek
-Már úgyis elkéstél.Mi lenne , ha bebizonyítanád , hogy nem vagy jó kislány?
-Mire gondolsz vöröske?
-Gyere fel velem a tetőre.
-De..-hiába akartam mondani még valamit , megfogta a csuklóm és már vonszolt is maga után .
Már a lépcsőházban jártunk amikor az igazgatónő , azt hiszem , hogy az volt , állított meg minket
-Maguk meg mit keresnek itt becsengetés után?-kiabálta.Fehér haja egy kicsit szétállt és arca kipirosodott.Na Emily most gondolkozz.
-Ööö..mi csak.. ööö.. a...a.. mosdóba megyünk.-mondtam ki az első dolgot ami eszembe jutott.Ránéztem a vörösre aki csak lehajtotta a fejét és a válla rázkódott , vagyis röhögött.
-Azonnal menjenek vissza a termükbe.-kiabált még mindig.
-R-rendben.-motyogtam és magammal rántva a vöröskét mentünk vissza , de csak a folyosóra , mert igazából fogalmam sem volt hol van órám.A vörös persze még mindig röhögött.
-Most komolyan? A mosdóba? Jobbat is kitalálhattál volna.
-Jól van na nem számítottam rá , hogy első napomon elkap az igazgatónő veled.
-Én se , de akkor is , mosdó?  - most már csak vigyorgott.
-Ha-ha
-Na jó inkább mond meg mi a neved
-Emily . És a tied?
-Azt hittem tetszik a vöröske.
-Igen jó név , de kíváncsi vagyok az igazira is.
-Castiel-mondta-Hol van órád?
-Nem tudom , mint mondtam új vagyok.
-Oké akkor hányadikos vagy?
-10.
-Akkor a főfolyosón lévő osztályba.Kivan írva egyébként.
-Neked?-kérdeztem vissza
-Nekem is- vigyorgott
-Ohh szóval te az osztálytársam vagy.
-Bizony
-Nagyszerű.Akkor jössz vagy maradsz?
-Maradok és szerintem neked is azt kellene.
-Miért?
-Mert körülbelül 15 perc van még az órából , meg amúgy is , mit mondasz?Mosdóban voltál velem , mi? -nevetett fel ismét.
-Jó maradok-ültem le a fal mellé
-Na ugye.
Ő is úgy tett , mint én és beszélgetni kezdtünk.Mikor kicsengettek mindenki ment a saját dolgára.Én pl. a DÖK terembe mentem , ahol egy szőke fiúval találkoztam
-Ööö.. szia! Nathanielt keresem.
-Szia!Én vagyok. Emily igaz?
-Igen
-A papírjaiddal kapcsolatban jöttél?
-Igen.Minden rendben van?
-Persze.Már csak egy igazolványkép és 25 $ hiányzik.Ezeket majd oda kell adnod az igazgatónőnek.
-Rendben
-Miért nem voltál első órán?
-Elaludtam és igazából fogalmam sem volt , hol van az osztályterem.
-Értem.Itt van a főfolyosón , de kivan írva , úgyhogy megtalálod
-Rendben , köszönöm.Nem tudod hol lehet képet csináltatni?
-A bazárban lehet , én ott csináltattam.
-Oké köszi.
Kimentem a teremből , elsiettem a bazárba ami egyáltalán nem volt messze.Megcsináltattam a képet és siettem is vissza , de mire odaértem már becsengettek.
-Király megint elkéstem.-motyogtam
Bementem a tanáriba , hogy odaadjam a papírjaim az igazgatónőnek.
-Emily!Már megint maga?Azonnal menjen órára!-förmedt rám rögtön az igazgatónő.Nem igaz , ez mindig ideges?
-Csak a papírjaimat hoztam
-Ohh igen?Ebben az esetben adja ide és menjen órára.-te jó ég ez megnyugodott.Így is lehet látni? Aztaa
-Rendben.-mondtam és kisiettem a tanáriból
Bementem a terembe ahol a tanár már bent volt.Milyen meglepő ez becsengetés után.
-Kisasszony!Hol volt eddig már több , mint 10 perce becsengettek
-Elnézést az igazgatónőnek vittem a papírjaimat.
-Rendben üljön le
Végignéztem az osztályon és csak az utolsó padban ülő Castiel mellett volt hely , aki a zenelejátszóját nyomkodta.Mikor leültem mellé felnézett és elvigyorodott. Kitépett a füzetéből egy lapot és levelezni kezdtünk.Végig azzal szekált , hogy ahhoz képest , hogy nem szeretek elkésni mindig megteszem , én persze az ellenkezőjét állítottam.
Mikor kicsengettek nagyjából szétnéztem a suliba és találkoztam pár emberrel Rosalya nekem jött , mert sietett a barátjához , de azt mondta majd később beszélünk. Először vele találkoztam.Aztán Iris jött oda , hogy bemutatkozzon.A következő Kim volt akinek véletlenül én mentem neki.Aztán két fiúval is találkoztam az egyikőjüknek Alexy volt a neve , a másiknak Armin és éppen veszekedtek valami ruhán amit Alexy vett Arminnak . Mikor az összes óra eltelt indultam volna haza , de Castiel megállított.
-Mi az?-kérdeztem értetlenül
-Bepótolhatnánk azt amit reggel az igazgatónő megzavart.
-Felőlem.-egyeztem bele.
Megfogta a csuklóm és ismét maga után kezdett vonszolni.Végül felértünk a tetőre.

-Na , hogy tetszik?
-Ez..ez gyönyörű
-Tudom.
-Többször is jártál már itt?
-Igen ideszoktam járni gondolkodni.
-Tényleg?-elég fura ezt hallani a vöröskétől
-Dehogy! Te kinézel ilyet belőlem? -röhögte el magát
-Na jó tényleg hülye kérdés volt - nevettem el magam
-Egyszer voltam itt-válaszolt most már igazat , legalábbis azt hiszem.
Még maradtunk egy darabig , aztán hazakísért
-Köszönöm , hogy megmutattad nekem ezt és azt is , hogy hazakísértél.
-Szívesen.
-Nem jössz be?
-Bocsi most nem
-Oké akkor szia
-Szia-mondta és hátat fordítva  nekem elindult.
Bementem a házba és nekidőltem az ajtónak.
Kicsit elgondolkoztam , mert keresztanyának eléggé sikerült megijesztenie
-Már bejöttél?Azt hittem egy kicsit tovább álldogáltok kint.
-Ohh keresztanyu tudod  hogy megijesztettél?
-Sajnálom.Csak nem a vörös fiúcska körül jártak a gondolataid?-mosolygott
-Nem ő csak hazakísért és amúgy is csak egy barát
-Hát persze.Na gyere egyél , a kedvencedet főztem.
-Semmi persze , komolyan így van.
-Jól van , jól van értem , de gyere már ,  kifog hűlni
-Megyek már
Megettem a késői ebédemet és felmentem a szobámba.Házi nem volt , úgyhogy felnéztem facebookra 7 új jelölés. Megnéztem kik azok Nathaniel , Castiel , Iris , Kim , Rosalya , Alexy és Armin  . Természetesen mindenkit visszajelöltem és 10 óra fele lefeküdtem aludni.



Ez az első rész remélem elnyerte a tetszéseteket :) Komizni természetes ér :)